Mielőtt kifutunk az évből, hagyok itt nektek valamit.
Kis csemegét.
Megmutatom min dolgozom.
Exkluzív részlet (picike) a most készülő Tél uraság - alcím: Mr. Winther - kéziratából.
/Nagyon friss és nagyon nyers, szóval nyugi, hatmilliószor lesz átrágva./
"Valamivel később a zene felerősödött, ami azt jelezte, aki
táncolni kíván, megteheti. Párok
röppentek az asztalok és az emelvény között szabadon hagyott kicsi területre és
táncolni kezdtek.
Julius a lányhoz hajolt.
– Szabad? Légy az alibim! – az asztal alatt megfogta a kezét
és megszorította, mintha azt mondta volna, kérlek.
Shanna engedett neki. Felálltak az asztaltól és így kézen
fogva a táncolók közé sétáltak. Julius átfogta a derekát és felemelte neki a
kezét, ő pedig a nyitott tenyerébe simította a sajátját.
– Nagyon rossz táncos vagyok – vallotta be.
– Nem baj. Itt csak lötyögni kell. Semmi komplikált latin
koreográfia – mosolygott a férfi és közelebb húzta magához, illendően csak
annyira, amit a tánc megkövetelt.
– Úgy is mondhatnám, szokjuk egymás közelségét – morogta
halkan.
Shanna a vállára helyezte a másik kezét és felvették a zene
ritmusát.
– Említettem már, milyen lélegzetelállítóan szép vagy ma
este? – Julius úgy beszélt, hogy az arcuk közel került egymáshoz.
A lány felsandított rá azt találgatva, hogy ezt most
komolyan mondja-e, vagy a színjáték része.
– Még nem volt rá időd. – az egész testét forróság járta át,
ahogy a törzsük összeért és a férfi karja körülölelte a derekát. A tenyerük
összeforrósodott, szinte egybeolvadt.
– Jó, akkor ezzel megvolnánk. Behoztalak az
oroszlánbarlangba és te bámulatosan jól veszed az akadályokat. Tetszik.
Shanna sóhajtott.
– Mégis te vagy az áldozat, én pedig a rabló.
A férfi felvonta a szemöldökét.
– Hát nem én a zsarnok, te a szegény rabmadár?
– De az is – felelte Shanna.
– A ketrec ajtaja nyitva áll, de tudod, ha kirepülsz, annak
következményei vannak.
Shanna erre nem tudott frappánsat válaszolni, ellenben a
szeme sarkából észrevette, hogy Rebecca őket figyeli.
– A főkönyvelőd elég célirányosan akar bejutni a gatyádba.
Az sem zavarja, hogy éppen foglalt vagy.
Julius a szemébe nézve kérdezte.
– Zavar?
– Egy kicsit igen. Elég gáz ez a törtetés.
– Ne foglalkozz vele!
– Van köztetek valami? Azért nyomja neked a dudáit és ezért
ér mindig hozzád?
A férfi jelentőségteljes pillantással válaszolt.
– Nincs és nem is volt. Én is sok mindent szeretnék
megkapni, amit nem lehet. – A tekintete Shanna szájára kúszott, aztán vissza a
szemére. – Ez egy játék közöttünk, ami évek óta így megy. Ő tudja, hogy nem
engedem egy pontnál tovább.
– Nem tetszik neked?
– Már mondtam, hogy nem kedvelem az erőszakos, harsány
fenevad asszonyokat.
Shanna játékosan elmosolyodott.
– Ó, igen tudom! Egy nő legyen szelíd és fogadjon szót.
Julius még közelebb vonta magához, szorosan, hogy
összesimultak.
– Kicsit félreértettél múltkor. Szeretem, ha a nő
visszafogottan viselkedik, stílusa van és tudja, mikor kell hallgatni, de eszes
és a szexben egyenlő partner. Ha úgy csavar az ujjai köré, hogy észre sem
veszem, mert okosan engedi fölényben éreznem magam.
Shanna arca átforrósodott. Úgy érezte, egymásét perzseli a
testük és levegőre volna szüksége, de Julius volt ott mindenütt teljes testi
valójában. Körülfonta és beborította őt, akárcsak az illata.
A férfi már nem mosolygott, de ott volt a tekintetében az
éhség, amitől Shanna észhez tért a pillanatnyi kábulatból.
– Sok sikert hozzá! – mondta kiszáradt torokkal.
Julius újra az ajkát nézte.
– Tartós?
– Micsoda? – pislogott Shanna.
– A rúzsod. Kibír engem? Egy műcsókot a közönségnek?
A lány tarkója elzsibbadt. A gerince merev lett és hátrébb
húzta tőle az arcát.
– Meg ne próbáld! – sziszegte halkan, figyelmeztetően.
– Pedig stratégiailag itt volna a helye. – Julius meg sem
próbálta palástolni, mennyire jól szórakozik.
– Felejtsd el! Megállapodtunk.
– Higgadj le! Csak egy próba volt, nehogy azt hidd, hogy
nőszámba sem veszlek.
Shanna kiesett a tánc ritmusából és megállt, egyúttal a
férfit is erre kényszerítette.
– Jól figyelj rám! Ha valami kifacsarodott Stockholm
szindrómára játszol, rohadtul rácsesztél! Ha igazán eltökélem magam, akkor
simán meglépek mellőled. Azért vagyok még itt, mert vívódom.
– Min?
– A Kerberoszon. – Shanna közelebb hajolt hozzá. –
Egyáltalán nem érdekel nőszámba veszel-e, vagy sem. Oldjuk meg ezt az ügyet,
aztán megy mindegyikünk a maga útján és kész! Addig pedig tartsuk magunkat a
megállapodáshoz!
– Rendben. Add vissza a dokumentumokat és már mehetsz is! De
amíg ezt nem tudod teljesíteni, addig én diktálok – morogta Julius hűvösen."
