Látogatók

2017. február 22., szerda

A fantasy részlet

Sziasztok!

Ma egy kis részletet hoztam A béke ára című fantasyből.

Rétegműfaj, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne nagyon izgalmas.

" A díszteremben hosszú asztalsor körül ültek a vendégek a királyi
párra várakozva. Az asztalok roskadoztak az étkektől, a sültek
fűszeres illata ott hullámzott a levegőben. A nemesek sugdolózása
elcsendesedett, ahogy a pár belépett és helyet foglaltak az asztalfőn,
Urul és vele szemben Narya.
 A lakoma kezdetét vette, evőeszközök és poharak csilingeltek,
az urak szégyenkezés és finomkodás nélkül falták az étkeket, nyakalták
a testes vörösbort. Narya nem evett, csendes szemlélődéssel figyelte a
barlingokat maga körül. Mostantól fogva ők lesznek a honfitársai, alattvalói,
akik között élni fog. Különös érzés volt, mégsem riasztó, inkább érdekes.
 Felfigyelt a vele szemben ülő hét elegáns nőre. Egytől egyig igazi
barling szépségek voltak, drága ruhákban, villogó ékszerekkel felékesítve.
Leplezetlenül méregették, pillantásukkal szinte zavarba hozták. 
 A mellette ülő Aduranhoz hajolt és halkan megkérdezte.
  – Kik ezek a szép hölgyek?
 A férfi ugyanolyan csendesen válaszolt.
  – Ők Omak özvegyei.
Narya feléje kapta a tekintetét.
  – Mind a heten?
Aduran halvány mosolyt engedett meg magának.
  – Igen, úrnőm. Omak feleségei most arra várnak, a király miként
dönt a sorsukról. Nőül veszi–e őket, vagy marad a sógorság.
  – Ah, értem – nyögte Narya és pillantása Urulra siklott. 
A férfi elmerülten beszélgetett a jobbján ülő idősebb barling nemessel, de
most a tekintete találkozott az asszonyéval. Narya libabőrös lett
a szép vörös ruha alatt. Egyszeriben nem akarta, hogy Urul másik
feleségeket fogadjon maga mellé, nem akarta, hogy osztoznia kelljen
rajta. Pedig pontosan emlékezett rá, miben állapodtak meg.
Ostoba féltékenység kúszott a torkára és rádöbbent, nincs joga
elvárni semmit a férfitól.
 Urul felemelte boros kupáját és megszólalt, hogy mindenki
hallhatta.
  – Barátaim! Élvezzétek ki a lakomát, érezzétek jól magatokat!
Mulassatok! Ünnepeljük meg, hogy szeretett hitvesem, a lengoni
boszorkány megérkezett hozzánk, hogy mellettem legyen, kedves
személyével és szeretetével enyhítse hosszú magányomat! Igyunk
Naryára!
 Mindenki éljenzett, majd kortyoltak boraikból. Urul folytatta,
miközben szemét le nem vette Naryáról. Csak őt nézte, sötét tüzes
pillantása perzselte az asszony arcát.
  – Most pedig eljött az idő, hogy a királynőm és én visszavonuljunk
és megpecsételjük e nászt, ahogy az illendő – felállt a székéről.–
Jöjj, Narya! Csatlakozz hozzám! A hálótermemben várok
rád. – Látva a nő piruló arcát, komisz fél mosollyal még hozzátette:
  – Ne várass soká! – Majd megfordult és suhogó palástjában
elhagyta a termet.
 A társaság nevetgélni kezdett, kétértelmű megjegyzéseket tettek,
Naryát lesve sugdolóztak.
Ő megkövülten ült, nem is bírt megmoccanni. Azt hitte, menten
elsüllyed. Megértette, hogy a barlingok mindenben szókimondók
voltak, a szenvedélyt sem titkolták, ahogyan a vérszomjukat
sem rejtegették, felvállalták az ösztöneiket.
 Az asszonyok sugdosni kezdtek felé:
  – Eredj! Mire vársz? Menned kell! Ő a király. Szerencsés
asszony! Bár a helyedben lehetnénk! Urul remek férfi, ne várasd!
Siess! Tedd, amit kell! Menj! Menj már, boszorka!
 Narya nem bírta tovább hallgatni, felpattant és olyan hirtelen
lépett el az asztaltól, hogy igyekezetében hosszú ruhájával majdnem
fellökte a székét. Sietségét félreértették, kuncogtak rajta.
 Azonnal négy megtermett őr szegődött mellé kísérőként
és védelmezőként, ahogy az a királynőnek kijár.
Örökkévalóságnak érezte, ahogy a folyosókon haladt, maga
mögött hagyva a díszes társaságot és az egyre távolabbi morajlást.
Szeretett volna tisztán gondolkodni, de nem bírt. Csak
az járt a fejében, hogy most Urul hálóterme felé tart és nincs
hatalmában befolyásolni a dolgokat. 
 A négy őr egészen az ajtóig kísérte, ott megtorpantak, jelezve, 
ők ott fognak várakozni, akár órákon át, akár egész éjjel.
Narya kifújta a bent tartott levegőt, kihúzta magát és benyitott az ajtón.




2017. február 20., hétfő

Engedj a csábításnak!
Válassz egy (vagy több) Carrigan könyvet!
E-könyvek baráti áron.


Ha a romantikus műfajt kedveled, megtalálhatod.
Ha a misztikus történetek érdekelnek, szolgálhatok azokkal is.
 
A kínálatot megtalálod a Bookline-on és egyéb könyves webáruházakban.

2017. február 16., csütörtök


Hoztam egy kicsi részletet a Farkasok között című könyvemből.






- Gyere! - fejével a többi vendég felé bökött. - Táncolj velem!
Észrevette a habozásomat.
- Emlékszem, hogy amikor legutóbb erre kértelek, elutasítottál, mert nem akartál közel kerülni hozzám. Most tégy engedményt! Legalább egyszer.
Lassan fordultam meg a hosszú ruhámban és a táncosok felé indultam. Ő némán követett.
A pezsgő forrón égette a bensőmet, szétáradt a tagjaimban. Úgy éreztem, egyetlen ugrással át tudnám szelni az egész hatalmas kertet. A táncparketthez értünk. Richard a kezét nyújtotta. Óvatosan a tenyerébe csúsztattam a kezemet, alig érintve a bőrét. Úgy zárta a kézfejemre az ujjait, mintha attól tartana, hogy visszarántom tőle. Átfogta a derekamat és táncolni kezdtünk. Nem hittem, hogy ez valaha megtörténik. Ahogy forogtunk a kellemes zene ritmusára, közelebb vont magához. A tenyere meleg volt és olyan lágyan tartotta a derekamat, hogy elöntött a forróság. Az orrom megtelt az illatával. Emlékeztem erre az illatra, a testének közelségére. Ott az ágyamon is ezt éreztem, amikor a gyászomban vigasztalva ölelt és összebújva elaludtunk. Az édes-bús emlék vért kergetett az arcomba. Kék szeme nem eresztette a tekintetem. Úgy nézett, hogy kioltotta bennem a tiktakozás szikráját. Sosem volt rám hatástalan, hiába hazudtam ezt konokul magamnak. Már erősebben zárta a markába a kezemet és én is belekapaszkodtam. Állát a halántékomhoz hajtotta, a mellkasunk és hasunk egymáshoz nyomódott. A kezemet önkéntelenül a válláról felcsúsztattam a nyaka felé. Az ujjaim hegyével hozzáértem a hajához. Lehunytam a szemem és pár pillanatra megengedtem magamnak, hogy hasson rám a bűvölet. Richard légzése elnehezült, úgy fordította az arcát, hogy az orrát a hajamba fúrhassa. Úgy éreztem, felrobbanok és ezer meg ezer szikrára szóródva libbenek szét az éjszakában.
Már rég megszűntek körülöttem a többiek, csak elmosódott imbolygó árnyak voltak. Richard keze feljebb simított a hátamon, megérintette a bőrömet a ruha kivágása felett. Libabőrös lettem és belül elöntött az édes meleg vágy.
A zene elhallgatott és egyszeriben mintha víz alól bukkannék fel, kitisztult a kép. Hátraléptem, elhúzódtam tőle, kénytelen volt elengedni. El kellett távolodnom, hogy észhez térhessek.


2017. február 14., kedd

Valamit Valentin napra...

Mivel ma van az ominózus nap, valahogy eszembe jutott, hogy az egyik könyvemben felbukkan a Valentin nap... kicsit máshogy.

Részlet a Két lépésre a mennyországtól regényemből:



"Gyorsan letelt az egy hónap, amit Sayid kiszabott. Mesmira remekül érezte magát saját környezetében, nem vágyott visszamenni. Két nappal túl is lépte a határidőt. Mostanra már a férje is érthette, hogy nem megy vissza. Vajon mit gondol? Dühöng?
Elérkezett a Valentin nap. Csúnya szürke esős idő borult Londonra a szerelmesek napján. Megszámlálhatatlan giccses piros szív és vörös rózsa díszítette minden üzlet kirakatát. Mesmira azon az estén begubózott a lakásában, sehová sem akart menni. Tudta, hogy valahol több ezer mérfölddel keletre, Sayid irtó mérges rá. Nem volt elégedett a tudattól. Nyugtalanította a felismerés, hogy kínosan érzi magát a férfi miatt. Nem kéne erre gondolnia. Itt ez a vacak Valentin nap a maga szirupos kliséivel, ilyenkor nyálas romantikus filmeket kéne néznie, ha már szerelme nincs. Csakhogy van egy férje…
Felvillant előtte az utolsó beszélgetésük és az a maratoni fülledt éjszaka. Felzaklatta az emlék. Nem hitte volna magáról, hogy képes olyasmiket művelni Sayiddal, amiket végül megtett. Hogy jobban érezze magát, egy üveg vodkát hívott segítségül, némi chips-szel megspékelve és elkezdte nézni a Szenvedélyek viharában című eposzt. Ez a hármas kombináció betett neki. A film hosszú volt és szívszaggató, a vodka gyors ütemben fogyatkozott az üvegből, a chips-ből is a második zacskóval tömte magába. 
Eléggé eltompult ahhoz, hogy butaságokon töprengjen. Itt ücsörög egyedül becsípve, mint egy magányos szomorú öregasszony, akinek nincs senkije. Ha most Al Jannah-ban lenne, megkérné Sayidot, vigye el a Hayabusán egy körre az éjszakába. Vajon kivel tölti a férje ezt az estét? Melyik szeretőjével ünnepli a Valentin napot? Kinek ad kedves ajándékot vagy virágot? Azok közül a lányok közül szereti-e valamelyiket?
Tudta, hogy amit művel ostoba önmarcangolás és semmi értelme. A számítógéphez ment és megnyitotta a levelezőprogramot. Nyitott egy új üzenetet és bepötyögte a férje e-mailcímét, aztán az ujjai lefékeztek a billentyűzet felett. Mit írjon neki? Szíveket nem küld, sem buta Valentinos üdvözletet, elvégre otthagyta. Sayid azt gondolná, hogy gúnyolódik vele. 
Gyorsan lezárta az üres üzenetpanelt. Ennek nincs értelme.
Már nem is fáradt azzal, hogy pohárba töltse az italt, egyenesen az üvegből ivott. 
Boldog Valentint, te rohadt világ!"

2017. február 12., vasárnap

Nincs megállás

Nincs megállás.

Már gyűjtőmunkát végzek a következő regényemhez. 
Jönnek a jegyzetek, a kezdeti fázis.
Romantikus, mégis komoly hangvételű történet lesz.

Munkacíme: Ikrek hava

 

2017. február 8., szerda

Első tesztolvasói vélemény

Sziasztok!

Meg is érkezett Negra véleménye a Két Hold-ról.

Olyan remek összefoglalót írt, hogy tökéletes fülszöveg lenne - és mindezt úgy sikerült neki összepattintani, hogy nem fed fel egy titkot sem.
Engedelmével megosztom veletek, így kaphattok egy pici infót.

Negra : 2017.02.08.
Ashley Carrigan: Igézők 2.-Két Hold

Az első rész végén Maxine kaput nyit egy másik párhuzamos univerzumba, Saranna-Skaa-ba, hogy Aramannal és Dorannal átkeljen az ősi hazába. Az átkelés azonban nem úgy sikerül, ahogy szeretné, így egy időre elszakadnak egymástól. Csavaros megoldással és némi segítséggel végül Maxine mégis kiköt a két hold földjén, ám a várt találkozás nem úgy alakul, ahogy számított rá. Saranna-Skaa társadalmi berendezkedése, különleges földrajzi adottsága, flórája és faunája teljesen más, mint amit földi léte során megszokott. Nem segíti Maxine könnyű beilleszkedését a benne élő kettős identitás sem, és a fogadtatása is sok meglepetéssel szolgál.
Régi segítői mellé újakat is szerez, de ezzel csak bonyolódik a helyzete és Aramannal történő várva várt találkozás is másképp alakul, mint remélte. A politika és a hatalom vezetői tárt karokkal várják Maxine-t, akinek a vérvonala reményt nyújthat a lázadókkal való leszámolásra. Ám nem minden fehér és fekete, és Maxine-nak rá kell jönnie, hogy ha boldogulni akar, saját kezébe kell vennie sorsának alakítását, ki kell állnia és harcolnia kell a boldogságért, és áldozatot is kell hoznia.

A történet egyáltalán nem úgy alakul, ahogy azt az olvasó gondolná. Sokszor emlegettem közben az írónő csavaros eszét, sokszor kegyetlenségbe hajló bánásmódját a szereplőivel. És megint az a fránya függővég… hatalmas meglepetéssel és fordulattal. Most várhatok megint, mire megnyugtatóan rendeződik főhőseink sorsa (Ugye, Ash?)


Igen. Nagyon fogok iparkodni, hogy az első két részhez méltó legyen majd a harmadik, befejező kötet.  
A Két Hold-ban egy teljesen új világot ismerhettek majd meg, ahol nagyon eltérnek a szokások, a társadalom felépítése. Ahogy az egyik szereplő mondja: ' Itt nem jó nőnek lenni, ott nem jó férfinak.'

Remélem, van közöttetek olyan, aki szerette az Igézőket és várja a folytatást!
Nem lesz könnyű menet, de annál izgalmasabb. :)

Külön köszönet Negrának!







2017. február 7., kedd




Az Igézők 2. kötetéhez még hiányzik az alcím.
Jelenleg azzal a változattal fut, amit eredetileg is szántam neki.
Két Hold 

Az első tesztolvasó hősies kitartással és iszonyat gyors tempóval végzett is.
Nagy köszönet Negrának!

Talán nem szükséges különösebben magyaráznom, hogy mekkora izgalom, amikor hét hónapnyi munka eredményét végre az író megmutatja valakinek.

Nekem csodálatos élményt adott megírni ezt a történetet. Kemény munka volt, de olyan igazi, élvezetes alkotói folyamat, amire örömmel szántam sok időt, sok éjszakát és hajnalt.

Rövidesen azt is megmutatom, Negra mit szólt az eredményhez. 
Természetesen spoilermentesen. 


Addig is, itt egy borítóterv. Csak szórakoztam, formát akartam adni neki. 

Kép a Google-ról.
A kép alkotója: tierno beauregard 







 

2017. február 4., szombat

Legújabb mű begépelve!

Megszületett az új történet.

Az Igézők II. már a gépemen trónol.

Nagy munka volt. Most jön a csinosítgatás.





2017. január 23., hétfő

Az Igézők II. részének egynegyede már begépelve.
Feszített a tempó.



UPDATE!!
2017.0.02.


Már nagyon a végéhez közeledek...



2017. január 15., vasárnap

Új hír!

Végeztem!

Befejeztem az Igézők második kötetét.
Éjszaka van, úgy fél három felé járhat...

Mintha kisütötték volna az agyamat.

526 oldal lett a kézirat.
07.02-án kezdtem. Majdnem hat hónapba került.
Az első kötetet 9 hónapig írtam. Szóval, ezzel picit jobb időt futottam.
Ez a 19. megírt könyvem.

Még nincs alcíme. Majd egyszer csak beugrik.

Aki olvasta az első részt tudhatja, hogy szó van egy párhuzamos világról. (aki nem olvasta, az magára vessen, mert valami tök jóból marad ki! ) Ebben a kötetben igen, tényleg beléphetünk Saranna-Skaa-ba. És apám, ott aztán néhány dolog nagyon máshogy megy. 

Most át kell az egészet olvasnom, azután kezdődik a begépelés, csiszolgatás.
Utána megy a tesztolvasókhoz- akiknek nem győzök elég hálás lenni, hogy minden kacatomat elolvassák, méghozzá töretlen buzgósággal. 
Azután pedig meglátjuk.

Mindig mondom, hogy a gépelés kulimunka, közben nyugodtan agyalhatok már a következő könyvemen és készíthetem a jegyzeteket, végezhetem hozzá a kutatómunkát.

Hogy mi lesz a következő munkám?
Annyit simán elárulhatok, hogy igazán szíveket szaggató romantikus és felkavaró történet. Azt nagyon szeretitek. Hát akkor, hadd szóljon!
Na, annak például már van munkacíme is. 'Ikrek hava'
Ez lesz a 20. regényem. Atyaég! Majd ünnepélyesen jól kiélem benne magamat, mármint íróilag.

Aki szerette a Két lépésre a mennyországtól című könyvemet, ezért is odáig lesz.

És most akkor a friss kép a rakás teleírt papírról.
Íme!













2017. január 11., szerda