Látogatók

2016. december 11., vasárnap

Miközben lassacskán az Igézők 2. utolsó jeleneteihez közeledek, úgy érzem, belassultam. Nem azért, mert ne tudnám mi jön, milyen fordulatok, ellenkezőleg. Inkább arról van szó, hogy rájöttem, ha befejezem, leírom az utolsó szót, utána nagyon-nagyon sokára kerül majd sor a harmadik részre (mert más regények jönnek). Megint el kell majd engednem a társaságot. Ezért nyújtom még az időt. hogy velük lehessek. 

Addig is hoztam egy képet az egyik új szereplőről.
Rakesh a történet vége felé tűnik fel és az első pillanattól fogva megnyerő lesz a karaktere, az ellene felmerülő kételyek dacára.





2016. december 5., hétfő

Évforduló + műhelytitok

Sziasztok!

Abszurd időpontban írom ezt a bejegyzést. Vasárnap éjszaka van, most múlt éjfél, alig húsz perce.

Négy éve jelent meg a Halál és Gloria című könyvem a Publio Kiadónál. 
Ez volt a legelső publikált regényem. Ekkor hangzott el először, hogy író vagyok és ekkor szerepeltem először hivatalos szerződésben szerzőként.
Hihetetlen, hogy szalad az idő.                                                                                  




És hogy jön ide ez a kép a szépséges Skóciáról?

Van egy apró kis műhelytitok ezzel a regényemmel kapcsolatosan, amit senki sem tud.
Eredetileg a főhősnő visszatekintései között nemcsak ókori helyszínek és események szerepeltek.
Volt egy hosszabb rész, ami nem került bele a regénybe. Ez a rész a Skót felföldön játszódik az 1500-as évek közepén, amikor az angol elnyomók ellen folyik a küzdelem. Tija más álnéven élt abban a korban és részesévé vált a helyi konfliktusnak.
Természetesen feltűnnek jóvágású, hős skót vitézek körülötte, némi intrika, egy kis rivalizáló fehérnép is, alattomos mérgezés, szerelem, politika, mi egyéb ...

Most akadt a kezembe a megsárgult lapokból álló kézirat-csomagocska. Régi, csiszolatlan, de kellemes emlékeket hozott elő.
A részlet teljes egészében kimaradt a könyvből, az írós szekrényem legmélyére került hosszú-hosszú évekre.
Ennyi a mese.
:)

Jó éjszakát!