Sziasztok!
Szombaton a Könyvfesztiválon lezajlott a dedikálás.
Ilyen még nem történt velem. Eltévedtem, pöttyet elkéstem. Én!? Aki mindig kényesen pontos, mint egy Schaffhausen, és mindenhol ott vagyok előbb. Most is halál nyugodtan ücsörögtem a padon. Aztán kiderült, hogy nemcsak a standot tévesztettem el, hanem konkrétan az épületet. Nem tudom, miért nem tűnt fel, hogy ahol hittem, hogy dedikálok, feltűnően sok a gyerek...
Aztán átgázolva a lassan totyorgó népen sikerült landolnom a megfelelő helyen. Mindenkinek. aki eljött hozzám, óriási köszönet! Nagyon örültem nektek.
Olyan kedvesek, aranyosak és érdeklődők voltatok, hogy csupa jó érzéssel töltöttétek meg a szívemet. Nagyon jó érzés, ha arról kérdeztek, mit írok most, vagy miket tervezek a jövőben, minek lesz még újabb része, vagy mi fog megjelenni legközelebb? Jó volt látni benneteket és beszélgetni pár szót.
Köszönöm szépen, hogy szeretitek a könyveimet, és hogy engedtétek összefirkálnom őket.
A KMK standjánál olyan nagy volt a forgalom, hogy ismét le a kalappal az ott szolgálatot teljesítő lányok előtt.
A NewLine Kiadó standjához is bekukkantottam a lányokhoz, akik nagyon kedvesek és közvetlenek. Ott még csak e-könyvem van, azt még nem tudtam dedikálni.
Személyes vonatkozású része is akadt ennek az idei eseménynek. Idős apukám kísért el a számára totál idegen közegbe, és annyira jó volt látni, hogy élvezi az egészet és megjegyezte, milyen sok kedves fiatal lány jött el hozzám és mennyire lelkesek voltak.
Mindenkinek köszönöm, az olvasóknak, hogy eljöttetek, a kiadónak a szervezést, a MÁV-nak a szállítást és a szeszélyes időjárásnak, hogy kegyes hangulatában a nyakunkba zúdított eső helyett fényes napsütéssel kényeztetett bennünket, méghozzá olyan meleggel, hogy leolvadt rólunk a bőrkabát.
A legközelebbi ilyen rendezvényig: Csókollak benneteket!
Ash