A Húsvét is munkával telt.
Sokat haladtam az Ikrek hava című kézirattal.

Nem véletlenül van vissza-visszatérő ínhüvelygyulladásom.
Nem körömreszelgetésből szerzem be, de nem bánom, mert az írás megéri.

Szóval, haladok, méghozzá szép tempós iramban.

A mai bejegyzés apropója az, hogy a gépemen megtaláltam a régi tesztolvasói első véleményeket.
A Két lépésre a mennyországtól című könyvemet 2012-ben írtam - de régen volt! - és 2014-ben jelent meg a Publionál.

Gabi volt az egyik tesztolvasóm, aki tényleg a legelsők között kapta meg az anyagot.
Azért jó ezt most visszaolvasni, mert akkoriban én még nagyon nem hittem, hogy ez a könyvem érdekelhet valakit. A sok akció és misztikus regényem után először próbálkoztam romantikus műfajjal, lesz, ami lesz alapon. Én voltam a példabéli elefánt a porcelánboltban.

Azóta a sors fintoraként ez a könyvem lett a legismertebb és a legsikeresebb.
Pár év után pedig a téma is aktuálissá vált, pedig akkoriban, amikor írtam még nem is sejtettem, mi fog történni a világban, csak légből kapott írói kalandozás volt.
Ez a harmadik év, hogy a Bookline listáján még mindig ott van, olykor eltűnik a toplistából, máskor megint felbukkan.
Köszönet az olvasóknak!


Gabi már akkor jó érzékkel bizalmat szavazott a sztorinak. Köszönöm szépen!

" Fischerné Simon Gabriella:
 Beszámoló a Két lépésre a mennyországtól könyvről
!!!!!! Figyelem! Spoilert tartalmaz! !!!!!!
Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy én lehettem az egyik tesztolvasója az új szuper-műnek.
Ash ismét egy újabb remekművet alkotott. Egy szuszra, letehetetlenül, érzelmektől felborzolva, sírva, mosolyogva izgultam végig.

A szereplők valóságosak, hibáznak, megbánják, szenvednek, kétkednek, nem vallják be érzéseiket...
Csodás tájakon, helyszíneken járhatunk. Egy – kitalált, a valóságban nem létező - idegen, távoli kultúra mindennapjaiba kapunk betekintést.
Sok újat tanulhatunk - mint mindig - a nagy alapossággal megírt történetekből.
( Nem árulok el nagy titkot, hogy Ash nem beszél mellé a könyveiben, nagyon tájékozott. Ettől még igazabbak a sztorik. Tényleg tudja, hány perc alatt folyik ki az ember vére; tényleg szét tud szedni egy fegyvert; tényleg léteznek helyek-helyszínek, nevezetességek, ahová elkalauzol minket.... )

Azon túl, hogy megint egy izgalmas, szerelmes sztorit kaptunk, hátborzongatóan aktuális és reális. Teljesen beleillik a mai őrült világba. Bármikor megtörténhet...

Egy sikerért keményen megdolgozó, éppen befutó fiatal lányról szól. Nagy álma teljesül és elutazhat az oly áhított távoli országba. Ott azonban a mesés épületek és kincsek helyett borzalmak sorozata vár rá. Ezt nem a híradóban látja, nem a valaki valakijével történik, hanem vele! Elképesztő események következnek! Elrabolják! A szörnyűségek megváltoztatják az addigi világképét, mindent.
Az életének értékrendje egy idegen kultúrában, kiszolgáltatva a bizonytalanságnak mit sem ér. Elszakítva szeretteitől, egy másik világban, csak az eddigi tájékozottságára számíthat. A segítség akár csalárd fondorlat is lehet, nem tudja, kiben bízhat.
Ő itt csak egy áldozat.
Elrabolva, meggyalázva, hiába tartják pompás kalitkában. Képtelenség így élni, szerepet játszani, esetleg boldognak lenni.
Vagy talán mégis? Létezhet-e még élet és boldogság az után, hogy alapjaiban megrendül a világa. Egy szabadelvű lányból, kemény szabályokkal teli, távoli országban, kényszerből egy sejk felesége lesz. Felelősségteljes, alázatos életet élve, abban reménykedve, hogy valaha viszontláthassa szüleit, hazáját.
Sikerül-e egyszer hazajutni, visszakapni előző életét? Vajon itt maradva meg lehet-e szokni a hagyományokat, lehet-e ebben az életben megtalálni a szépet, jót, boldogságot?
Meg lehet-e bocsátani a borzalmakat?
Mindezekre persze választ kapunk a könyv végére. "

Azóta már más könyveket is írtam ebben a műfajban.
Remélem, hamarosan azokat is megismerhetitek.

Ennyi a mese mára.