Látogatók

2017. június 11., vasárnap

Árnyjátékos – Könyvhét - dedikálás



Árnyjátékos – Könyvhét - dedikálás

2017.06.10. szombaton, az Ünnepi Könyvhéten átestem a tűzkeresztségen, nevezetesen a nagy alkalmon, hogy a Könyvmolyképző gondozásában megjelent Árnyjátékos című könyvemet dedikálhattam.

Hiába ez a sokadik publikált regényem, eddig még nem volt részem ilyen nagyszabású könyves rendezvényen történő dedikálásban. Más írók beszámolójában mindig olvasom, hogy ez mekkora élmény és mennyi sok pozitív energiát képes nyújtani. Nos, ez szóról-szóra igaz, pontosan így van. Most a saját bőrömön érezhettem.
Nem indult ragyogóan a nap. A vonaton annyian voltunk, mint a heringek a dobozban, sok izzadtság és szájszagú ember nyomorgott a zónázó járaton. A pasas mögöttem a táskáját simán a fejembe nyomta. Már-már azon voltam, hogy lerántom a fickót a padlóra, amúgy finoman, figyelmeztetően, hogy más aurájába nem nyomulunk bele! A szemközti ülésen anyuka két gyerekkel az ölében. Két gyerek végig a lábamat rugdalta. Nem vagyok ennyire elfogadó és kedves, ezért nem jutalmaztam mosollyal. Kissé ideges is voltam az előttem álló esemény miatt, így balta arccal jeleztem, mit gondolok. 


Az eső sem hatódott meg a rám váró pompás program miatt, így képes volt esni. No, nem nagyon, csak pont annyira, hogy a hajamat hazavágja. Bocs, de ezek amolyan finom női apróságok, amikért ha rosszul sülnek el, csúnya magyar kifejezésekkel tudok megnyilvánulni.

Innentől pedig jön a csupa-csupa Ö R Ö M!

Én is ott a helyszínen vehettem először a kezembe a könyvet. Mit mondjak? Nekem nagyon tetszik. Dögös, figyelemfelkeltő, kicsit harsány, pont amennyire a sztorihoz illik. Hogy milyen csodás érzés, arról nem áradoznék hosszabban, mert ez egy írónak elég privát mentális orgazmus élmény. 



Nagyon köszönöm mindenkinek, aki eljött, ott volt. Külön köszönöm a meglepetésvendégeknek, a barátoknak, támogatóknak és a családomnak. Végre személyesen találkozhattam olyan fontos személyekkel, akikkel eddig csak írásban érintkeztünk. Nagyon jó érzés volt, hogy úgy tudtunk beszélgetni, mintha csak tegnap váltunk volna el.

A könyv most elindult az útján hozzátok. Megjegyzem, kifejezetten örülök, hogy a Rázós könyvek kategóriába került. Ott van jó helyen. 😉

Mindez nem jöhetett volna létre Katona Ildikó, a Könyvmolyképző vezetője nélkül, aki bizalmat szavazott nekem és felkínálta a lehetőséget az együttműködésre. Köszönöm a KMK azon munkatársainak, akik közreműködtek a könyv elkészülésében.

Valamikor évekkel korábban kitűztem magam elé, hogy a Könyvmolyképző Kiadónál szeretnék kiadásba kerülni. Merjünk nagyot álmodni, nem? Tetszett a kiadó, a kínálat, úgy általánosságban minden velük kapcsolatban. Ugyan valahogy egyik pöttyös kategóriájukba sem passzoltam volna bele, mert nem a fiataloknak írok, de ez az apróság hamar lényegtelenné vált, nem kellett ezen tépelődnöm, mivel nem sikerült bekerülnöm. Le is mondtam erről a lehetőségről, elengedtem. Érett, felnőtt emberként nem kergetek irreális álmokat. Más utakat kerestem… Most itt vagyunk. Boldogság van!



Remélem, tetszeni fog nektek az Árnyjátékos és sikerül felkelteni az érdeklődéseteket a többi már megjelent könyveim iránt is. Utána pedig, ha ezt a történetet megemésztettétek, várjátok a következőt is (ami már készen is van)!

Köszönettel: Ashley


Ui: Ó! És a nap is kisütött!!!

Gratuláció magamnak, amiért hősiesen legyűrtem a tömegiszonyomat és ép ésszel kibírtam a magas sarkúmat.