Látogatók

2015. május 25., hétfő

Ez a bejegyzés nem lesz sem kedves, sem bölcs.



Ez a bejegyzés nem lesz sem kedves, sem bölcs.

Úgy tűnik, engem is utolért a torrent átok.

Valaki volt olyan „drága” és egy nyilvános, ingyenes oldalra felpakolta az egyik e–könyvemet.
Már szép számmal le is töltötték a kedves érdeklődők.
Ez az jelenti, hogy gyakorlatilag megfosztanak még attól a nagyon kevéske szerzői jutaléktól is, ami jutna nekem az egész könyvírásból ebben a self–publishing üzleti viszonyban. (És nemcsak én, de a kiadóm is elesik ezektől az eladásoktól. Ráadásul most még én csinálok reklámot ennek a szarságnak!)
Mögöttem nem áll egy nagy országos kiadó a lehetőségeivel, könyvesbolti jelenléttel, reklámmal, mindent magam intézek, mindenért én dolgozom meg, többnyire akkor amikor mindenki más édesdeden alszik az ágyában, vagy szórakozik. A könyv ára egy nagyobb táblányi csokoládé árának felel meg. De kis hazánkban még ennyit sem áldoz az olvasóközönség, inkább akar mindent ingyen.
Nem leszek álszent, én is letöltök filmeket. Ki nem?
De amikor a saját szellemi termékedet érinti ez a lopásnak nyugodtan nevezhető módszer, akkor kicsit eldurran az agyad.
Aki ismer és a környezetemben él, kicsit is tud róla, mennyi éven át futottam a kilátástalan és reménytelen köröket a kiadókkal, az pontosan tudja, mennyi kitartó munkám és lelkesedésem van ebben az egész írás és könyvkiadás dologban. Most sikerült azt a kevéske örömömet is letörni, ami eddig ért.
Kívánom annak az illetőnek, aki feltette és azoknak is, akik csont nélkül letöltik / akárhonnan is / – persze, miért is ne tennék? – hogy őket is érje ilyen élmény! Fosszák meg őket valamitől, ami fontos nekik és értékes! (Igazság szerint, nem szépítem, azt kívánom, száradjon le a genitáliája!)
Nem dolgozom ingyen!!! Te igen?!
Az Univerzum szerencsére mindig kiegyenlít.
Aki pedig letöltötte és olvasta, lehetne hozzá arca, hogy legalább valamilyen formában véleményezi, ha tetszett neki, ha nem. De ez már szinte utópisztikus elvárás.
Megtettem az első intézkedést az oldal felé. A későbbieket meglátjuk.

Momentán nem látom a továbbiakat pozitívan. Az írástól is elmegy a kedvem. Azt fogják így elérni, hogy nem lesz e–könyv. Nyomtatottra meg nem futja – épp az ilyenek miatt nem. Nincs miből megfinanszírozni. Ennyi.

Nem várok erre a bejegyzésre kommenteket. Fulladozok a csalódottságtól és a haragtól. És az nem jó, ha én haragszom...
Nem érdekel, kinek tetszik, vagy kinek nem.
Ez a véleményem, mint szerzőnek.

Ash








2015. május 23., szombat

Sziasztok!

Végre megkaptuk az ISBN-számot és az IGÉZŐK felkerült a Moly-ra!

Aki olvasta, jöhet véleményt, értékelést írni, csillagokat osztani, hogy mások is kedvet kapjanak hozzá, továbbá, hogy én is kapjak visszajelzést.

Köszi!

Üdv!
Ash




2015. május 19., kedd

Évfordulót ünneplek!

Egy éve jelent meg a Két lépésre a mennyországtól.
Az első nyilvános próbálkozásom volt ebben a műfajban Mesmira és Sayid története.
Az elmúlt egy évben váratlan sikere volt a könyvnek, amire nem is számítottam, de nagyon örülök neki. Büszkévé tesz.
Megjárt pár toplistát és gyakorlatilag önerőből érte el a szép helyezéseket.
Köszönöm az Olvasóknak! Köszönöm a Publio Kiadónak!
Remélem, ez a sikere folytatódik és még többen írtok nekem, hogy mennyire szerettétek! 


2015. május 17., vasárnap

Ezt találtam egy régi mappában.
Egyszer írtam egy ilyent is valami írós játékra...
Nem erősségem a verselgetés, úgyhogy nem ér vigyorogni!



Megjöttem! Itt vagyok. Örültök-e hát nékem? Zizegő faleveleket táncoltató, szeszélyesen suhogó szélhangszereimmel kergetem el a hivalkodó, nyalka nyarat.
Búgok, süvítek a fák nyikorogva táncoló törzsei között, én a hívatlan vendég. Kapukat döngetek, csípős hajnalokon nekifeszülök a házfalaknak. Belefújok a kéményekbe, akár egy bús hangú fuvolába.
Sáros buborékokat csattogtató, suttogó záporral kedveskedek, máskor brummogó, dühösen vagdalkozó zivatarral, éles villámokkal döngetem a morgó fekete eget.
A harsány nyári ragyogást kicsúfolom, pompás vörösbe, aranyba forduló, megfáradt lombokat zörgetek, száraz avart ropogtatok.
A szagos szőlőt szüretelő, fütyörésző gazdákat, zsongó darazsakkal és cserregő hamis énekű seregélyekkel bosszantom. Nyár Húgomat lágyan dúdolva elűzöm.




2015. május 11., hétfő

Sziasztok!

Diana Landry nagyon szép olvasói véleményt és ajánlót írt a Két lépésre a mennyországtól című könyvemről.
Ha van kedvetek, olvassátok el!
Az ilyen pillanatokban érzem, hogy tényleg érdemes írnom és nem csak a fióknak. :)

Köszönöm.

https://dianalandry73.wordpress.com/2015/05/08/konyvajanlo-ashley-carrigan-ket-lepesre-a-mennyorszagtol/


Két lépésre a mennyországtól